"Minden régen volt, most zombi vagyok. Kár, hogy nem drogozok. Nem dohányzom, nem füvezek, pedig építészkaron végzetteknél elengedhetetlen követelmény. Ezért megy mindenhol nehezen a beilleszkedés, legjobb azt mondani, hogy leszoktam. Inkább kényszeresen főzök, járom a piacot, öblös fazék töltött káposzták, nagy vekni kenyerek kerülnek ki a sütőmből. Megnyugtat a kelt tészta gyúrása, de már az sem a régi.
Gasztromániám fertőző, elkapták a szomszédok, karácsony előtt együtt sütöttünk bejglit, huszonnyolc rúd, tizenkettő rendelésre. Szép nap volt, megtelt a konyhám élettel, ilyen jiddise mámé érzés. Zsidókarácsonyi jiddise máme. Legszívesebben mindenkit etetnék, szívem belefőzöm a maceszgombóc levesbe, abból lesz a csirkeszív. Inkább tyúk.
Húslevesben minden benne van, nevetés, könnyek, születés, gyász, az élet esszenciája. Kellő érettség nélkül nem lehet jót főzni, sok tapasztalás szükséges, hogy kialakuljon a specifikus, adott alanyra jellemző, egyéni húsleves. Tovább lehet ágaztatni ludas- vagy kacsás kásának, ha épp kacsaszárnyból készül a leves. Kerül bele kacsamáj, pillanatok alatt megfő a forró levesben.
Könnyedén leomlik a hús a csontról, kis darabokra vágom májjal együtt, zöldségeket kiveszem, levest leszűröm. Kacsatepertőből frissen kisült zsírt hevítek, rizst beleszórom, kevergetve pirítom, fehérborral felöntöm, forró leves megy utána, só, bors, puhára főzöm. Kockára vágott sárgarépa, gyökér, zeller, hús, máj, nagy csokor apróra metélt petrezselyem, párolódik saját gőzében.
Egy kg lisztből négy rúd bejgli lesz, huszonnyolc rúdhoz hét kg-ból gyúrtam omlós élesztős tésztát. Negyven dkg vaj megy a kilónyi liszthez, tíz dkg cukor, három dl tej, két tojássárgája, két dkg élesztő, két dkg só. Rita az adagokat négy részre osztotta, gombóccá formálva pihentettük fél órát. Bellával téglalapra nyújtottam, ápolgattam, dédelgettem, friss szénával megetettem. Némelyik széna helyett mákot kapott, töltelék pont olyan súlyú, mint a tészta. Dió egy részét nem daráltam, nagyobb darabokra vágtam, ahogy Edit nagyanyámtól tanultam. Lehet előre karamellizálni, száraz serpenyőben illatosra pirítani kevés nádcukorral, hogy még jobban kijöjjön a dió zamata. Tészta két szélét gondosan behajtogatom, azután tekerem, hajtás alulra kerül. Szigorú rituálé szerint kenem a bejgli tetejét. Márványozás titka, először hosszában, majd keresztben húzom a tojásos ecsetet, két kenés közt hideg helyen húsz percet pihen. Zsiráfnyakak fekszenek szép nyugodtan egymás mellett."
Kapcsolódó program:
Október 17. szombat | 20.00 PIM
20h Terítéken a család – történetek az ebédlőasztal és a gyúródeszka mellől / Yan Ge (CN), Rubin Eszter, moderátor: Bödő Anita
Minden ízben megbújik egy emlék: a családi ebédek, a nagymama főztje, a gőzölgő étel illata mind édes és fájdalmas perceket idéznek. Rubin Eszter családtörténete úgy fonódik, ágazik el és ér össze, ahogy a barhesz fonatai. A fiatal, Szecsuanban született kínai írónő, Yan Ge pedig csilipaprikával ízesített lóbabpürét kínál és hozzá pikáns családi titkokat. Hogyan ágyazódnak az emlékek egy finom fogásba és egy jól megkomponált regénybe? Emlékek, ízek és irodalom lesz terítéken.
Október 17. szombat | 22.30 PIM
Barhesz - felolvasószínház / Rubin Eszter Barhesz című regénye alapján előadja: Csákányi Eszter
Rubin Eszter monodrámája történet a családról, zsidó életről, hazatalálásról, gasztronómiáról, szerelemről. A főszereplő, Kohav Virág szinte szerelembe esik a kelt tésztával, szívét belefőzi a húslevesbe, miközben a konyha és a családi asztal eseményein keresztül bepillantást nyerünk két család életének krónikájába a XX. század elejétől napjainkig. 1.500 Ft
